LÁNYKÉRÉSRE MEGYÜNK VELENCÉBE, NEM GONDOLÁZNI :-)

Velence a világ egyik legromantikusabb városa. A gondolák, a szűk kis utcák, a hangulat a Szent Márk téren, az olaszok heves temperamentuma és kedves vendéglátása egyaránt tökéletes közeg a lánykérésre. Miklós pedig igazi meglepetést okozott Sacinak azzal, hogy Velencébe utaztak és a Szent Márk székesegyházban kérte meg a kezét. Saci mesél nekünk az előkészületekről és a Nagy Napról.

TBT: Hogyan történt a lánykérés?

Saci: A férjem hatalmas meglepetéssel készült, ő nagyon kreatív az ilyenekben. Akkor még medikus volt bőven, és sok olyan egyetemi programban vett részt, amivel külföldre is lehetett utazni. Ekkor is úgy volt, hogy egy február végi orvostanhallgatói konferenciára lenne lehetősége elmenni Londonba, és engem is magával tud vinni. Én nagyon lelkes lettem, útikönyvet vettem, készültem az útra és egy februári reggelen kimentünk - az akkor még létező - Ferihegy1-re, hogy felszálljunk a London-Lutonba induló 06:00-ás gépre. Kb. negyed 6 lehetett ekkor. A becsekkolást ő intézte, engem elküldött kávéért, bementünk a terminálra. Telt az idő, és lassan a last call hangzott el. Én kicsit ideges lettem, hogy fel kellene szállnunk a gépre, mert különben itt maradunk, és nagy léptekkel megindultam a kapu felé. Ekkor megragadott és azt mondta, hogy egy picit becsapott, és nincs itt semmilyen konferencia, amire elmennénk, hanem VELENCÉBE megyünk, és az a gép fél óra múlva fog indulni. Én nagyon nagyon meglepődtem, de örültem is, mert Velence az egyik kedvenc városom.

Mikor megérkeztünk Velencébe egy nagyon hangulatos hotelben volt szoba foglalva nekünk - én ekkor még mindig nem sejtettem semmit. Az idő hideg, ködös és nyirkos volt, de egész nap sétálgattunk a turistáktól zsúfolt városban.

Másnap reggel gyönyörű időre keltünk, meleg volt, Miklós pedig úgy viselkedett, mint aki egy vizsgára készül: nem tudott enni, izgult, és én még kérdeztem is tőle, hogy miért izgul annyira - még ekkor sem sejtettem semmit. Nekiindultunk sétálni, és betértünk a Szent Márk székesegyházba, ahol egy eldugott kápolnában - mikor az hirtelen üres lett - nekem szegezte a Nagy Kérdést, és én meg igen mondtam :-).

Az ő oldaláról mint kiderült ez sokkal stresszesebb leánykérés volt, mert szüleimtől az utazás előtt egy-két nappal egy levélben kérte meg a kezemet, és tudta, hogy azt meg fogják kapni elég hamar, míg mi Velencében leszünk, és az aztán nagyon ciki lenne, ha már megkapnám a gratulációkat sms-ben, holott még meg sem kérte a kezem. Szóval ketyegett az óra elég gyorsan :-). De sikeresen megoldotta helyzetet.

TBT: Tartottál lánybúcsút? Ha igen, hogy zajlott?

Saci: Igen, tartottam, a húgaim szervezték. Ők az esküvőn is sokat segítettek, a két idősebbik énekelt, a legkisebb pedig a koszorús lányom volt, férjem legkisebb húgával együtt.

Összecsődítettek egy csomó csajt - barátnőimet, közös barátokat, rokonokat - a Feneketlen-tóhoz, ahonnan indulva a városban különféle "próbatételek" elé állítottak: banya álarccal kellett vásárolnom, énekelni a Móriczon, petrezselymet árulni a Batthyányi téren, egy körre beülni Budapest egyik leglepukkantabb kocsmájába... Megkaptam a fejemre nagymamám esküvői fátylát, és úgy kellett közlekednem, de kaptam újat, régit, kéket és valaki más dolgát is a Nagy Napra. Aztán néhány barátnőmmel utána még beültünk egy helyre.

TBT: Mennyivel előbb kezdtétek el szervezni az esküvőt:

Saci: Kb. egy év, aztán az igaz hajtás az előtte levő két hónapban volt.

TBT: Milyen zenét választottatok az esküvői szertartáson és milyet a lagzin?

Saci: A polgári szertartást mi egy hónappal korábban tartottuk, mint a templomit. Azon csak a szűk család vett részt, és nem kértünk semmilyen zenét. Ünnepélyesen aláírtuk a házassági oklevelünket.

A templom már más volt. Itt kb. háromszáz barátunk, rokonunk is jelen volt. A zenét is barátaink adták. Verbuválódott egy alkalmi kis együttes/kórus a templomi szertartás részére, ahol leginkább a katolikus körben eléggé ismert gitáros énekek töltötték be a teret, annyi különbséggel, hogy a zenekart "felturbózták" olyan hangszerekkel, mint hegedű, cselló, fuvola - így a végeredmény sokkal szebb lett, mint arra számítottunk.

A lagzin hatalmas hangulatot csinált az "Aga utca all stars" formáció, akik közül több tag nagyon jó barátunk, és főleg a 90-es évek nagy popslágereit dolgozzák fel iszonyatosan jó stílusban. Ők sok esetben még személyesebbé tették a Nagy Napot, mert egy csomó dalba valahogy minket is belefűztek. Sőt! Volt, hogy én is énekelhettem velük!

Körülbelül hajnali egytől az együttest DJ váltotta fel, akire a fáradhatatlan násznép egészen hajnali negyed ötig ropta.

Még meg kell említenem, hogy a vacsi, köszöntés stb. ideje alatt is élő zene szólt: cserkészcsapatom egyik fiatal tagja zongorázott nekünk néha kicsit dzsesszesebb dallamokat, hol Janis Joplint, vagy ami épp az eszébe jutott.

TBT: Ki vállalta a legnagyobb részt a szervezésben? Illetve mennyire szóltak bele a családtagok, barátok?

Saci: Kiosztottuk a feladatokat, de a testvéreink mindkét oldalról rengeteget segítettek. A család nem igazán akart beleszólni, inkább segítettek.

TBT: Manapság gyakran alkalmaznak esküvőszervezőt, illetve vőfélyt. Nálatok volt valamelyik?

Amennyiben igen, hasznos volt?

Saci: Vőfélyek voltak, de nem a hagyományos módon. Férjem testvére és két jó barátja vállalta magára ezt a tisztséget. Nagyon profik voltak ahhoz képest, hogy ez volt életük első bevetése: játékokkal készültek, fokozták a hangulatot, és kezükben tartották a lagzi menetét.

TBT: Hogyan zajlott az ajándékozás? Csináltatok egy honlapot a kívánságokkal, sorsjegyeket/lottószelvényeket kértetek vagy menyasszonytánc volt?

Saci: Volt egy honlapunk ahol az esküvő részleteit feltüntettük. Itt azt is egy kis versike formába megírtuk, hogy inkább pénzt szeretnénk kérni, ugyanis határozott elképzelésünk van/volt mindig is azokról a tárgyakról amit éppen be akartunk szerezni. Továbbá egyetemistaként mondtuk ki az igent.... A pénzre volt a legnagyobb szükségünk: ebből finanszíroztuk a lakodalom nagy részét, nászútra ebből mentünk, és közös életünk első pár hónapján az albérletet is ebből fizettük.

Aki akart, odajöhetett hozzánk, aki akart, menyasszony tánc közben bedobhatta.

TBT: Milyen internetes oldalakat kerestél fel az esküvői témában?

Saci: Nem nagyon olvastam előtte ilyen fórumokat, főleg magazinokat vettem, azokból néztem ki egy-két szolgáltatást, például a ruhámat is.

TBT: Legjobb ruhalelőhely:

Saci: Veresegyház, Kati Szalon (http://www.katiszalon.hu/)

TBT: A tökéletes helyszín:

Saci: Templom: Máriaremetei Kisboldogasszony Bazilika, vacsora - családdal: Fekete Holló Étterem (Budai Vár, http://www.feketehollovendeglo.hu/) - lagzi: Egyetemes Katolikus Gimnázium díszterme - Budai Vár

TBT: Mitől volt különleges a menü/a desszert:

Saci: A tortától, ezt Vácról rendeltük (Floch Cukrászat, http://www.flochcukraszat.hu/)

TBT: Létszám a bulin:

Saci: 200 körül.

TBT: Mennyire változott meg az életetek az esküvő után?

Saci: Nagyon. Mi az esküvő után költöztünk össze, azaz az esküvő előtt még otthonról jöttünk, és a nászút után már a közös lakásunkba érkeztünk. És nagyon jó! Talán még jobb is volt ez a változás, mint amilyenre számítottunk.

TBT: Legnagyobb igazság az esküvővel kapcsolatban:

Saci: Nincs értelme túlparázni.

TBT: Mi a legjobb tanács, amit adnál egy leendő menyasszonynak?

Saci: A Nagy Napon engedje el magát, és hagyja, hogy folyjanak a dolgok maguktól. Mindenki azért van ott, hogy az Ifjú Pár napja tökéletesre sikeredjen, és együtt tudjanak ünnepelni velük.

TBT: Mit jelent Neked a házasság?

Saci: Életszövetséget a Másik Felemmel, azzal az emberrel, akivel kiegészítjük egymást. Továbbá ez

egy hatalmas kaland,amibe szerencsénkre ketten kerültünk bele, hiszen az Élet, vagy jobban mondva a Jóisten sok feladatot bíz ránk, amik sokszor bitang nehezek, meglepőek, váratlanok, de ketten meg tudjuk oldani mindig. Ugyanis ezeknek a feladatoknak a megoldásához a Jóistennek Kettőnkre van szűksége.

Remélem házasságunkkal sok olyan embernek állíthatunk jó példát, akik ma már ezt egy kicsit elavult intézménynek tartják.

TBT: Legnagyobb igazság a házassággal kapcsolatban:

Saci: A legjobb dolog, bele kell vágni! :-)

TBT: Hogy képzelted a tökéletes esküvőt? Sikerült megvalósítani, vagy még annál is jobb volt :-)?

Saci: Úgy

érzem tökéletes esküvőt sikerült összeraknunk. Nem mondom, nem pont ilyet képzeltem el előtte pár évvel, de ha visszagondolok nincs olyan mozzanata, amire azt mondhatnám, hogy "na ez azért gáz volt". Meg nem csinálnék szinte semmit sem másképpen. Nagyon fiatalok voltunk, kihoztuk a maximumot a lehetőségeinkből és pont emiatt lett olyan személyes, amire azt mondhattuk, hogy "igen, ezek mi voltunk! Minden olyan volt, ahogy TÉNYLEG elképzeltük." A barátainknak és családunknak köszönhetjük ezt, hiszen ők is apait-anyait hozzáadtak az esküvőhöz.

TBT: Tökéletes nászút helyszíne:

Saci: Sopron.

TBT: Legviccesebb esküvői baki:

Saci: A vőlegény kicsit megrészegült... nemcsak az ifjú arától :-).

TBT: Amitől a Nagy Nap igazán különleges:

Saci: Önmagában különleges volt :-). A többi már csak a hab a tortán.

További képek a Galériában találhatók Saci és Miklós esküvőjéről ITT!

2015 The Bride's Tale ©

#Venice #marrige